Őszinteség

Ez talán a legnehezebb dolog. Legfőképp önmagunknak.

Azonban másnak se könnyű őszintén megnyílnunk. Azért mert félünk, hogy nem fognak szeretni minket. Talán megítélnek, vagy még rosszabb is történhet, elveszíthetünk valamit, ami fontos nekünk. Ezt érezzük. Félünk. Az álarc biztonságot ad. Eljátszuk amit elvárnak, vagy mi azt gondoljuk, hogy elvárnak tőlünk. Folyamatosan védjük az önképünket, fenntartjuk a látszatot. Ahol pedig takargatni való van, ott elzáródik a szeretet szabad áramlása.

Hova vezet ez?

Bármi is legyen a vélt, vagy valós szándékunk, mikor eltitkolunk, vagy elferdítünk dolgokat, pont azt gátoljuk meg,amire mélyen a leginkább vágyunk:

A szeretetet.

Ez az a természetes érzés, ami csak a legmélyebb, legőszíntébb, legnyitottabb állapotunkban nyilvánul meg.

Őszintétlenül, bezárkózva, tagadásban, mindez csak “olcsó” színjáték lesz.

Az őszinteséget a nyitottság kíséri, amiben minden esetben megnyilvánul a szeretet. Ettől pedig teljesnek és elégedettnek érezzük magunkat. Nem véletlen a magyar kifejezés:

Ahogyan a GYŰL-ÖLET, úgy a  SZER-ETET.

Ha “jól szeretnél lakni”, kezdd az őszinteség gyakorlásával!

Az igazság felszabadít!

Kapcsolódó cikkek

Együttérzés

Ahhoz, hogy megtapasztalhassuk a valódi együttérzést, először saját érzéseinknek kell átadnunk magunkat. Ellenkező esetben, pusztán a sajnálatot fogjuk érezni mások iránt, vagy kritizáljuk őket. Egyszerűen…

Válaszok

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük