Egyensúly

Rengeteg szellemi tanítás jut el hozzànk manapság és ez nagyon klassz, feltéve, ha nem esünk át a ló túloldalára, nem kerülünk újabb végletekbe.

A szélsőségek  hibák, amik mindig szenvedéshez vezetnek.

Sokat tanulhatnánk a fáktól.

A fák a földből nőnek, hogy meghódítsák az eget, de hatalmas lombkoronájuk csak akkor létezhet, ha a gyökerek táplálják és stabilan tartják.

Minél magasabb felfelé, annál mélyebb lefelé.

Mindkettő egyformán fontos.

A “csak gyökér” önmagában értelmetlen.

Sosem léphetne “virágkorba” ,  sosem teremne édes gyümölcsöt.

Ha pedig nagy a lombja és kicsi a gyökere, az első vihar kiforgatja a földből és elpusztul.

Magyarul, ne veszítsük el a “józan paraszti eszünket”!

Például ha leejtesz egy poharat, ami ezer szilánkra törik a padlón és te közben azon morfondírozol, hogy vajon milyen bolygók együttálása okozta ezt a szörnyűséget, vagy kivel nem konfrontálódtál, hogy most így oldod a feszültséget, vagy milyen karmikus háttere lehet a pohártörésnek, addig a gyerek belelép a szilánkokba és elvágja a talpát.

Ahelyett, hogy egyszerűen csak összesöpörted volna!

Ha elveszítjük a talajt,elszállunk, egyre furcsább elképzeléseink lesznek és elfelejtjük a lényeget, elfelejtünk normálisan élni!

A gyakorlatiasság ugyanolyan fontos, mint a szellemi fejlődés.

A meditációs élményeid mit sem érnek, ha nem boldogulsz a gyermek nevelésben, a társaddal az ágyban és még egy csekket sem tudsz befizetni.

Ha gyakorolsz “felfelé”,

akkor gyakorolj “lefelé” is!

Légy teljes,

Légy tiszta csatorna!

Kapcsolódó cikkek

Válaszok

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük